Az ingás mágus
2005.06.28. 16:44
Az ingás mágus
Toru, Banzay és Kyo a parkban edzettek. Banzay épp pihenőt tartott és Torut hajtotta.
– Gyerünk Toru! Semmi neked az a 20 km. Szedd a lábad. – mondta Banzay miközben szelleme megjelent mellette.
– Banzay, nem túl kemény ez az edzés? Már 50 km-t lefutott. Tudom, hogy győznie kell, de a holt fáradt lesz akkor hogy fog küzdeni?
– Azon te ne aggódj! A meccse csak másfél hét múlva lesz. Én tulajdonképpen Kyo miatt aggódok most. Neki holnap lesz a harca. És az elkövetkező két meccsét meg kell nyernie, hogy továbbjusson.
– Én sem aggódok a mesterért. – mondta egy szamuráj szellem Banzay mellett.
– Szia Tampei. – köszönt Banzay. – Kayuro, ő itt Tempei. A bátyám védőszelleme. Ő is az egyik ősöm. Csak ő korábban élt, mint te. Körül belül 600 éve. Szóval fordítsuk figyelmünket Kyora. Kyo! – kiáltott oda neki Banzay. – Te már tudod ki lesz a következő ellenfeled?
– Igen. Már tudom. – lihegte Kyo. – Valami Lyserg. – felelte futás közben.
– Lyserg Dithel? – kérdezett rá Toru aki leállt pihenni.
– Igen, ő. Ismered? – kérdezte Kyo aki most fekvőtámaszozott.
– Ő… Hallottam már róla. – felelte Toru.
– Toru, te fussad még le a 49 km-t, amit mondtam! – utasította bátyát Banzay. – Kyo, én azért aggódom hogy te megnyered-e a következő meccsed. Mert az előző menetben kikaptál tőlem.
– Azért te ne aggódj! Olyan hülye nevű embert, mint ez a Lyserg, nem lesz nehéz legyőzni. – nyugtatta meg a szőke fiú barátját. Mirian megjelent mellette és számolta a felüléseit.
– 21… 22… 23… 24… 25… – és így tovább.
– Toru! Egyébként hol… – nyögött egyet Kyo. – Hol hallottál erről a Lysergről?
– Az emlegetik, hogy nagyon erős sámán. – felelte Toru. – Nem mondhatom meg nekik. Kitaszítanának. – suttogta.
***
Az este közeledtével a fiúk teljesen kifáradtak. Toru elvitte őket a szállodába ahol „lakott.” Banzay és Kyo valamint a szellemeik csak ámultak. Még életükben nem láttak ekkora épületet. Legalábbis belülről nem. Az ajtóknak aranyozott keretük és arany táblájuk volt. A portán egy elegáns ruhában lévő nő állt. Mikor oda értek Torut szívélyesen köszöntötte.
– Üdvözlöm Mr. Toru. A három személyes lakosztályt már előkészítették. És, Mr. Boara kereste magát. Azt kérdezte, hogy mikor lesznek késszen a rendelt kardok.
– Mondja meg neki, hogy hétfőre le lesznek szállítva. – válaszolta Toru. – Fiúk, ti menjetek a lakosztályhoz! 40. emelet, 444-es szoba.
A fiúk odarohantak a lifthez, megnyomták a hívó gombot, beszálltak a liftbe, és nemsokára a szobáikban kötöttek ki. Szobájukban egy-egy díszes ágy és éjjeli szekrény volt, egy-egy nagy ablak vörös függönnyel. Toru szobája szintén így nézett ki. Az előtérben egy vörös kanapé volt előtte egy nagy síkképernyős Tv-vel. A fürdőszobában zuhanyzó és fürdőkád is volt egyaránt. Külön WC volt. A fiúk teljesen a mennyországban érezték magukat. Viszont teljesen fáradtnak is. Annyira hogy már vacsorázni sem vacsoráztak, csak köszöntek egymásnak és feküdtek is le.
***
Másnap reggel, amikor Kyo felébredt hallott valami beszédet az előszobából. Hüvelyéből előhúzta kardját és kisétált. Szelleme beleugrott a kardba. Fényt látott az ajtó mögül. Kiugrott és csapni készült amikor is Banzay előhúzta, fegyverét szelleme rögtön beleszállt, és kivédte a támadást.
– Megőrültél? Az ember reggel már tévét sem nézhet? – kiáltott barátjára mérgesen Banzay. – Legközelebb kérdezz, aztán támadj!
– Ő… bocs. Már azt hittem betörtek. – mentegetőzött Kyo.
– Hát tudod akkor a szellemek szóltak, volna. Tudod nekik nem, kell aludniuk. – felelte a zöld hajú fiú. – te viszont irány futni, mert ha most vesztesz kiestél!
Kyo álmosságtól és az edzés tudatától fájó lábbal indult futni. Közben Toru is fölébredt.
– Toru. Neked is futnod kéne. – utasította Banzay.
– Öcskös! Te nekem ne parancsolgass, mert… – szakította félbe öccse, azzal hogy fegyverét tokához tartotta.
– Azt mondtam edzeni mész! – vágta képen bátyát az ifjabbik Ikolyama.
– Rendben, rendben megyek már. Már itt se vagyok. – rohant ki az ajtón a nagytestvér.
Kyo és Toru egész álló nap keményen edzettek. Banzay csak hajtotta őket, néha beszállt. És este eljött a verseny ideje. A helyszín egy tó partja volt valahol a város szélén. Kyo kissé aggódva állt a fűben. Egy távoli harang megütötte az éjfélt. Banzay és Toru feszülten figyelték, mikor jön az a híres Lyserg. Akkor megérkezett. Félelmet nem ismerve sétált oda ingájával a színtérre a zöld hajú fiú. Zöld pulóverszerű ruháját levette és megszólalt.
– Tisztelt ellenfelem, készülj a végzetedre!
– Ne magyarázz, harcolj! Mirian, a kardba! Zuhanó üstökös! – támadt Kyo a még mindig halál nyugodt srácra.
– Clolé, az ingába! – küldte kis tündérszerű szellemét kristály behúzható ingájába. Az inga a tündér irányításával cikázva haladt Kyo felé, aki egyet se félt attól. Hirtelen az inga mögötte termett, és támadását úgy törte meg, mint sötétséget a fény. Kyo a földön hevert.
Folytatjuk
|