A hal�l igazi arca

Toru igaz�n gyorsan elmondta bar�tainak, hogy mi t�rt�nt vele, 16 �vvel kor�bban. Rettenetesen sz�gyellte mag�t hogy ilyet tett �s hogy eltitkolta Banzay el�l. F�radts�guk arra k�sztette a fi�kat hogy nyomban t�rjenek nyugov�ra, �s r�gt�n �gyba is fek�dtek. Torut, zavarta hogy kider�lt titka, �s eg�sz �jjel forgol�dott, gyakran f�l-f�l �bredve. Banzay �s Kyo is nehezen viselt�k, de a lelkiismeret�k sokkalta jobb volt mint nyugtalan bar�tjuknak.

M�snap reggel mikor Banzay f�l�bredt, egy kard volt az �gy�nak t�masztva. Mikor k�zelebbr�l megn�zte, l�tta hogy egy c�mke van r�akasztva, �s egy felirat a markolatba v�sve. A c�mk�n az �llt: „T�ged megillet.” A fi� nem tudta mit kezdjen a fegyverrel, sz�val otthagyta, ahol tal�lta, a felirat tanulm�nyoz�sa n�lk�l. �s�tozva, a szem�b�l a csip�t t�r�lgetve kis�t�lt a szob�b�l. Odakint finom illatok terjengtek, amik nem hagyt�k nyugodni a sr�cot. A konyh�ba vette az ir�nyt, k�zben �sszefutott �ppen f�lkel� bar�tj�ba. K�sz�nt�tt�k egym�st, majd mentek tov�bb a konyh�ba, imm�r egy�tt. A konyhaasztalon k�t t�ny�r reggeli volt. A, m�g f�radt, fiatalok csod�lkozva n�zt�k az �resen �ll� �telt, de biztosra vett�k, hogy nekik van sz�nva, ez�rt mosolyogva falatozni kezdtek.

–         Ezt szerinted Toru k�sz�tette? – k�rdezte Kyo, akinek igaz�n �zlett a reggeli.

–         Szerintem igen. Nem tudtam hogy ilyen j� szak�cs. – vigyorodott el a z�ld haj� fi�.

–         H�t rem�lem mostant�l lesz kedves, �s minden nap k�sz�t nek�nk reggelit. – v�laszolt bar�tja.

–         Egy�bk�nt, ha m�r Torun�l tartunk, hol lehet? – k�rdezett r� Banzay. – Szerintem ezt �bren kellett, hogy csin�lja.

–         Igazad van, itt k�ne lennie. – d�bbent r� Kyo, a vend�gl�t�juk hi�ny�ra.

–         Szerintem jobb lesz, ha megkeress�k, m�r csak az�rt is hogy megk�sz�nj�k. – javasolta Banzay.

–         Egyet �rtek, csak el�bb fejezz�k be a reggelit! – egyezett bele a sz�ke fi�.

Ek�zben Toru a parkban egy padon �ld�g�lve gondolta �t �jra �s �jra az elm�lt nap t�rt�nteket. Azon gondolkozott bar�tai hogyan fogadt�k a h�rt, �s hogy mi lesz a d�nt�s�k fel�le. Ak�zben tudt�n k�v�l, valaki m�s is a parkban j�rt, nem a k�vezett �ton, hanem a f�k rejtek�ben. A lombok �rny�k�b�l figyelte a mag�val vesz�d� f�rfit. Egy r�vid g�nyos kacajt hallatott, majd kil�pett a s�t�tb�l. Toru felfigyelt a zajra, amit az �gak z�reje okozott. Felpattant, de megl�tta az �rny�kot, ami h�tulr�l r�meredt, �s nagyon j�l tudta kinek az �rny�ka az. Megfordulni nem mert, f�lt att�l amit l�tni fog.

–         Hello Toru! – hangzott Zik kedves hangja a f�rfi h�ta m�g�l. – Tegnap olyan h�rtelen t�voztatok, pedig �n m�g meg akartam besz�lni veled valamit.

–         K�rlek Zik, tudom, hogy hib�ztam, de nem lehetne valahogy rendbe hozni? – k�rdezte elsz�ntan, de f�lelemmel telve a felsz�l�tott.

–         Sajnos t�l messzire ment�l az elm�lt nap, �gy h�t, a nappal egy�tt sajnos neked is el kell m�lnod. – mosolygott Zik, kinek �gy t�nhetett megn�tt az �rny�ka, holott csak a T�z szelleme t�nt f�l m�g�tte.

–         A tan�t�said �llttal meger�s�dtem, �s m�r nem f�lek t�led! – fordult meg Toru, szellemkontrollal a kardj�ban. – Nem adom magam olyan k�nnyen! – k�sz�lt t�madni.

M�r lend�tette is kardj�t, mikor a T�zszellem egyszer�en les�p�rte Toruval egy�tt az utat. Ekkor h�rtelen az �ppen a park fel� s�t�l� fi�kban sz�rny� �rz�s t�madt. Abban a pillanatban rohanva folytatt�k az �tjukat. Ek�zben Toru f�lkelt, �s egy t�mad�s el�l siker�lt is kit�rnie, de csak k�sleltette a csap�st. Az ellens�ge telibe tal�lta, �s n�h�ny f�n �tr�p�tette. Zik �jra g�nyosan f�lnevetett.

–         Ha akarn�lak egyszer�en, elint�zhetn�lek. – t�madott �jra egy hatalmas t�zgoly�val a majdnem v�dtelen f�rfira.

–         Akkor m�rt nem teszed?! – h�b�rg�tt m�g miel�tt telibe tal�lta volna a t�zg�mb. Ezt k�vet�en szellemkontrolt vesztve de m�g kor�nt sem megt�rve f�lpattant �s szellem�t �jra kardj�ba k�ldte.

–         Mert nincs okom r�. F�l�sleges r�d pazarolnom az er�met. – �t�tt Torura Zik szelleme.

Ekkorra m�r a t�volb�l l�tta a harcot a kis csapat, �s a temp�t m�g gyorsabbra vette, hogy m�g idej�ben oda�rjen.

–         Egy porszem vagy, ami nem �ri meg az er�fesz�t�st. – gy�jtotta f�l Zik a tiszt�st, ahol Toru �llt. A f�rfi rettenetes k�nok k�z�tt ord�tva ugrott ki a t�zb�l, m�r lassan teljesen megt�rve. Furiokuja igen kev�s volt m�r, �s szellemi ereje is fogyatkozott. – Hi�ba ugr�lsz, el�lem �gysem menek�lsz.

–         NEM! – ki�ltott Banzay aki m�r hall�t�vols�gra volt a csat�t�l.

Zik csak elvigyorodott, �s �jra l�ngra lobbantotta ellenfele k�r�l a terepet. A z�ld haj� f�rfi �jra f�jdalmasan felki�ltott. A t�z minden erej�t fel�gette, �s lassan teste minden porcik�j�t is. L�tni is rettenetes volt, �s az a f�jdalom, amit �t�lt, elk�pzelhetetlen. Megv�lt�s volt sz�m�ra mikor v�gleg elvesztette minden erej�t, �s lelke �tjutott a t�lvil�gra. Banzay kerek szemekkel n�zte bar�tja holtest�t. Kyo elsz�rnyedt a szenesre �gett test l�tv�ny�t�l, �s ut�lata Zik ir�nt a tet�fok�t kezdte �rni ugyan�gy, mint z�ld haj� fiatal bar�tj�nak.

–         Zik! – n�zett most a gyilkosra a Banzay. – TE!

–         Igaz�n sajn�lom, de az �rul�knak, �s a gyenge s�m�noknak pusztulniuk kell. – vigyorgott Zik. – Tal�n te is gyenge s�m�n vagy? – fordult a T�zszellem Banzay fel�.

–         Banzay, most nem k�zdhet�nk meg vele, tegnap sem siker�lt, pedig akkor t�bben voltunk! – pr�b�lta nyugtatni bar�tj�t Kyo. – Nem gy�zhet�nk!

–         Most hagylak, had gondold �t, hogy hogyan akarod folytatni. Vele, aki legyeng�t, vagy velem aki seg�thetek er�sebb� tenni t�ged. Gondolkodj el ezen! – azzal elrep�lt szelleme h�t�n.

Banzay elhunyt bar�tja mell� t�rdelt, �s k�nnyekkel b�cs�ztatta. J� ideig testv�re volt, �s most m�r csak eml�k. Sz�v�ben sz�ntiszta gy�l�let d�lt. �s mag�ban megesk�d�tt hogy b�rmi �ron el fogja puszt�tani Ziket.