Örökké és még 1 nap 
7. rész
A lélek határai

Zik még mindig le volt törve azért, ami tegnap történt. Nem tudta kiverni a fejéből Stefaichot, míndig csak ő rá tudott gondolni. A szíve azt mondta, hogy \"ha Yoh nem lett volna ott akkor Stefi még míndig itt lenne velünk\", de az esze visszont azt hogy \" ha Yoh nem lett volna akkor most egy sámán halott lenne\". Zik úgy érezte, hogy nem bír tovább ott ülni és várni a csodát, hogy majd minden megoldodik magától, de menni sem akart mert tutta hogy Stef ugysem megy vissza mivel hogy nem bízík meg Yohban.
Yoh:- Zik, gyere és egyél valamit! Ne szomórkodj azón ami történt! Meglátod minden jóra fordul, mert ami elveszett azt vissza lehet szerezni!
Zik:- Nem vagyok éhes! Egyedül szeretnék lenni!
Yoh:- Nézd én értem, hogy ez neked fáj, de nem roskadhatsz magadba!
Zik:- Grrr!!! Menny már ki innen!!!!

Yoh felkelt Zik mellől és ki spurizott a sobából.

Lyserg:- Na, hogy ment?
Yoh:- Hát nem valami fényesen, azt hiszem csak rontottam a hejzeten!
Lyserg:- Szegény Zik! Még sosem láttam ilyennek! Pedig általába mosolyogni szokott! Én mindig azt hittem, hogy őt senki nem érdekli! És most nézz rá, egyfojtába csak zokóg!
Yoh:- Hát...valami bíztosan volt köztük, mert külömben nem víselkedne így!
Lyserg:- Szerinted Zik?.....
Yoh:- Nem tudom Lyserg, nem tudom!

Ekőzben a Végrehajtóknál...

???:- Űdvőzlünk!
- Ha csatlakozni akkarsz be kell bízonyitanod, hogy méltó vagy arra, hogy a vezérűnk légy!- mondta a vörös hajú lány.
Stefaich:- Értem. De mégis, hogyan bízonyithatnám be?
???:- Ha eljön az ideje...megtudod!
- De addig is engedd meg hogy bemutatkozzunk, az én nevem Merien!
Stefaich:- Hello, én Stefaich Zik vagyok!
- Az én nevem meg Joshepine, de szólits csak Joshinak!- mondta egy rózsaszínű hajú lány, vastag pulóverben és főldig érő szóknyában.

Stefaich úgy gondolta talán ő ismeri Treyt, mert nagyon hassonlit rá az öltözködési modszere.

- Az enyém Kophos- mondta egy varázsló szerűnek öltözött fiú.
Kophos:- De végre még egy fiú, már tudod nagyon untam azt hogy egyedül én vagyok itt fiú.
Stefaich:- Hehe, meg tudom érteni!
???:- Héj!!! És én szerinted mi vagyok? Kutya?- mondta egy fekete ujjatlan pólos, napszeműveges, piros sálas, tetovált karú, szőke hajú fiú.
Kophos:- Áh, persze, és Znikk!
Örvendek a szerencsének kis bordó hajú barátom!- mondta egy kékhajú lány. Akinek a nyakában piros és fekete színű nyaklánc sorakozott, rövid fekete piroscsíkos szoknyát viselt és egy sötétkék ujjatlan felsőt, amiben egy fekete csík volt.
- Az én nevem Chezy!
- Oh, és hamár itt tartunk, meséltem már azt a viccet amikor egy...
- NEEEEM!!!- kiáltott majdhogynem mindenki egyszerre.
Chezy:- Jaj, ne már srácok!!! Ő még új és lehett, hogy tetszett volna neki!!
???:- Kötve hiszem!!- mondta egy lilás, rózsaszínes hajú kislány.
Chezy:- Már megint minek szólsz bele te kis stöpszli!
???:- Stöpszli?!?! ÉN?!?!
- Na megálj csak!!
Stefaich:- Lányok, szerintem nem kéne!!
Merien:- Egyet értek! Chezy, Elyon fejezétek be!!
Elyon:- Jólvan, jólvan! De Chezy kezdte!- mondta a lány.
Stefaich:- 6- an vagytok?
Chezy:- Nem, veled eggyütt 7-en, szépfiú!
Stefaich:- Ehh!
Merien:- Nos szóval Stefaich, hamarosan eljőn az idő hogy bebízonyitsd a rátermetségedet, és ha síkerűl akkor te leszel a csapatvezérünk!
Stefaich:- Értem!
Elyon:- Jaj ne!!!! Csak nem megint az a hülye próba lesz?!?!
Kophos:- Attól tartok igen!
Merien:- Nincs más választása, ha nem álja ki, pusztulnia kell!
Chezy:- Áhh!!! Kell lennie itt egy viccnek!! Próba, pórba, próba pórba??
Mindenki:- Chezy fejezd be!!!!
Chezy:- Oké! De ez lehet hogy most tényleg jó lett volna!
Znikk:- Sajnos neked nincsenek jó vicceid!!! Te csak benyögsz valamit minden időzittés nélkül! A viccnek van eleje, közepe és vége ,amit valami poénnak hívnak, de amiket te mondasz se füle se farka!!! Ha legközelebb ránk akarod szorni a sziporkáidat, légy oj szíves és tartsd vissza!!!
Chezy:- Nem tudom vissza tartani, ha kikell menni, akkor kikell menni!
Znikk:- Áhhh!!! Most véged van!!!!
Merien:- Csöndeeeeeet!!!
Znikk:- Jólvan befejeztem!
Stefaich:- (magában) Hmm... Remélem áttmegyek a próbán! Bármi is legyen az annyira rossz nem lehet? De ha mégis hát ha elkell búknom, búkjak el ugy hogy egy nemes célért küzdöttem!
Merien:- Stefaich!
Stefaich:- Hmm?
Merien:- Figyelj rám, ezt meg kell tanúlnod, hogy egyetlen ember élete sem fontossabb mitn Iglesyas halála! Sem a tiéd, sem az enyém! Érted?
Stefaich:- Igen!

Később:

Stef a földön ült és azón kezdett elmélkedni, hogy vajón mit csinálhat Zik.

Stefaich:- (magában) Vajón hiányzom neki?
- Áh! Nem szabad Zikre gondolnom!!
- És ha nem is érdekelem már?!?!
- És a sebei begyogyultak?
- A fenébe, de miért is aggódok miatta!!
- Jaj, Zik, mit csinálsz most?
- ÚGY HIÁNYZOL!!

Stefaich össze kulcsolta a lábát és a fejét a térdére hajtotta.

Ekőzben Yohéknál:

Trey:- Mi a baj Yoh?
Yoh:- Nem tudom, de érzem hogy valami rossz kőzeleg!
Lyserg:- Milyen rossz?!
Yoh:- Én tényleg nem tudom! De egy bíztos!
- Valami amí nagy veszéjt jelent ránknézve!

FOLYTATJUK!